Liberális műbotrány

A Jobbik javasolta a választási jog korlátozását, a műveltségi cenzus ismételt bevezetésével. A népképviseleti rendszer bevezetése - 1848 - óta egyébként mindig volt Magyarországon választási cenzus. Az 1848-as szabályok 4-féle cenzust írtak elő:
  • nemi alapon: csak férfiak szavazhattak,
  • életkori alapon: a 20 betöltött év feltétel volt a szavazati joghoz,
  • vallási alapon: csak a bevett keresztény felekezetek tagjai szavazhattak,
  • vagyoni alapon: legalább évi 100 Ft jövedelem kellett (ez kb. az akkori átlagkereset 2,5-szerese volt, azaz mintha ma csak az szavazhatna, akinek a havi bére legalább bruttó félmillió Ft)
1874-ben bejött a foglalkozás alapú cenzus is: elvesztették szavazati jogukat a fegyveres erők és az adóhivatalok alkalmazottaitól! Azon logika alapján, hogy ezeknek az embereknek teljesen semlegeseknek kell lenniük, független kell legyenek a politikától, így még szavazóként sem lehetnek érintettek a politikai életben. A vallási cenzust megszűnt 1874-ben. A nemi alapú és a vagyoni cenzus azonban csak 1918-ban szűnt meg. Az első választást, melyen nők is szavazhattak már Horthy rendezte meg. Viszont 1918-ban meg lett emelve a korhatár: 24 éves korra. Továbbá: be lett vezetve a műveltségi cenzus, de csak a nők számára: míg az írástudatlan férfiak szavazhattak, az írástudatlan nők nem. Továbbá bevezetésre került 2 új cenzus:
  • az állampolgársági: csak az szavazhatott, aki legalább 6 éve már magyar állampolgár,
  • lakóhelyi: csak az szavazhatott, aki magyarországi lakos, s aktuális lakóhelyén legalább fél éve lakik.
Az összes cenzus megszűnt 1945-ben, kivéve:
  • az életkorit: 20 éves kor lett a határ,
  • a lakóhelyit: csak az szavazhatott, aki magyarországi lakos.
Viszont 1945-1949 között létezett nemzetiségi és politikai cenzus: a német kisebbség tagjai, valami a volt Horthy- és Szálasi-rendszer bizonyos tisztviselői, továbbá egy sor betiltott szervezet tagjai nem szavazhattak, akkor se, ha egyébként nem volt ellenük hatósági eljárás. Látható: a műveltségi cenzus kiegészítésként volt jelent a magyar választói jogban. A jelenlegi egyetlen cenzus az életkori: 18 éves kor alatt nem lehet szavazni. 2010 előtt a szavazás feltétele volt még a magyarországi lakcím is. Mire lenne jó egy műveltségi cenzus? Röviden: semmire. A vicces: eddig leginkább ballib hívektől volt hallható ez az ötlet, hiszen szerintük a „bunkók” között kevés a liberális, így egy ilyen cenzus őket segítené. Egyébként pontosan ez volt a XIX. század végi liberalizmus elmélete is: rossz az általános választójog, mert a könnyen megvehető szegény, buta és tájékozatlan rétegek tömeges szavazása elrontaná a demokráciát. Most azonban, hogy a Jobbik jött elő ezzel, a ballibek hirtelen kénytelenek visszaszívni az egészet. Pedig örülniük kellene, hogy a Jobbik tovább liberalizálódik... Egyébként meg a liberális érv az általános választási jog ellen abszurd: a demokratikus szavazás lényege, hogy a közösség minden tagja dönthessen, akkor is ha milliárdos és akkor is ha koldus, akkor is ha professzor és akkor is ha analfabéta. A szavazás lényege a döntés és nem a „felelős” döntés, utóbbinak nincs ugyanis semmilyen objektív meghatározása. Ami valakinek felelős, az másnak esetleg felelőtlen, s fordítva.
2
https://bircahang.blogstar.hu/./pages/bircahang/contents/blog/41836/pics/1504153676_800x600.jpg
ballib,jobbik,magyar politika,parlamenti választások
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
Csabi90 2017-08-20 04:30:25
Akkor remélem a londoni mosogató sem szavazhatna, ugye?
Válaszolok
CsipkeRózsa 2017-08-12 23:32:51
Én a magyarországi lakcím feltételét visszaállítanám.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?